Minisztersége és későbbi kormánybiztosi tevékenysége idején indult el az elektromobilitást ösztönző Jedlik Ányos Terv, ő felelt a 2017-es úszó-világbajnokság megszervezéséért, valamint a Kisfaludy-program keretében a hazai turisztikai fejlesztések koordinációjáért. Politikai pályafutását végigkísérték a személyéhez vagy érdekeltségeihez kötődő vitatott gazdasági ügyek. Ezek közé tartozott a minisztersége előtti, európai uniós forrásokat érintő és az OLAF által is vizsgált Enternet-ügy, a sport- és látványberuházások (különösen a vizes világbajnokság) drasztikus költségtúllépései, valamint szülővárosa, Kisvárda aránytalanul magas, sokszor átláthatatlan állami és tao-támogatása.
2026 szeptemberében, egy tízmilliárdos nagyságrendű korrupciós botrány (az úgynevezett Volánbusz-ügy) nyomozása során az Országgyűlés felfüggesztette a mentelmi jogát, majd a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vesztegetés és jogtalan előny elfogadásának gyanújával őrizetbe vette, a Budai Központi Kerületi Bíróság elrendelte letartóztatását, amit 2027 január végéig meg is hosszabbított.
Életútja
Sokgyermekes görögkatolikus papi családból származik. 1994-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, ezt követően ügyvédjelöltként, majd 1996-tól ügyvédként dolgozott saját irodájában. 1998-tól Kisvárda képviselő-testületének tagja volt. Az üzleti életben is aktív szerepet vállalt, többek között gépjármű-kereskedelemmel, ingatlanberuházásokkal és a Ramiris cégcsoporttal is kapcsolatban állt. 2010-ben, majd 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben is a Kisvárda központú egyéni választókerületben a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőjének választották.
Gazdasági érdekeltségei és az Enternet-ügy
Politikai felemelkedésével párhuzamosan az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának, valamint közbeszerzési albizottságának volt tagja. Ezzel egyidőben, 2001 és 2011 között ügyvédként képviselte az Enternet Invest Zrt.-t, 2008-tól 2012 végéig pedig a cég felügyelőbizottsági tagja is volt. Az Enternet Invest tulajdonosi hátterében szövevényes ciprusi offshore-hálózat (Mogul Consulting Co. Ltd., Ensen Holdings Ltd.) állt, amely neves hazai nagyvállalkozókhoz, például Demján Sándor üzlettársához, Nyúl Sándorhoz volt köthető. Miniszteri kinevezését megelőzően Seszták az Országgyűlés egyik legvagyonosabb képviselőjeként tartották számon.
2012-ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) egy 20 milliárd forintos szélessávúhálózat-fejlesztési pályázatot írt ki. Alig három héttel a módosított beadási határidő előtt az Enternet címére öt új projektcéget jegyeztek be, amelyek együttesen 12,5 milliárd forintot nyertek el a tenderen. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a gyanús körülmények miatt vizsgálatot indított, és korrupció, illetve csalás gyanúját állapította meg. Ennek hatására az Európai Unió 10,3 milliárd forint támogatást visszavont, a Miniszterelnökség pedig 2013 végén kénytelen volt felbontani a szerződéseket. Seszták azzal védekezett, hogy a felügyelőbizottsági tagságért nem vett fel díjazást, a pályázatokról csak a sajtóból értesült, és a tender beadása előtt hetekkel lemondott a pozíciójáról.
Seszták elnökölte azt a bírálóbizottságot is, amely 2013-ban újraosztotta az évi 4-5 milliárd forintos felszámolói piacot. A civil szervezetek (pl. Transparency International) és a sajtó élesen bírálták a folyamatot, mivel a nyertesek jelentős része kormánypárti kötődéssel rendelkezett, és a hálózatosságot jelezte, hogy több nyertes cég elérhetősége azonos ügyvédi irodában futott össze.
Miniszteri tevékenysége
Közlekedési és állami vállalati ügyek
2014. június 6. és 2018. május 18. között vezette a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, amelynek irányítása alatt zajlott a hazai elektromobilitás alapjainak megteremtése. Ennek átfogó kereteként indult el 2015-ben a Jedlik Ányos Terv, amely az országos töltőhálózat kiépítését, valamint az elektromos és plug-in hibrid járműveket megillető zöld rendszám bevezetését tűzte ki célul. A stratégia piaci ösztönzőjeként 2016-ban állami támogatási program indult, amely több ezer tisztán elektromos autó beszerzéséhez járult hozzá, 2017-ben pedig rendeletben rögzítették a töltési szolgáltatások átlátható árképzési és fogyasztóvédelmi szabályait. E programok és a hálózatfejlesztés operatív koordinációját az állami tulajdonú e‑Mobi Nonprofit Kft. végezte.
A 2017-es vizes világbajnokság
Miniszteri munkájával párhuzamosan, kormánybiztosként és a szervezőbizottság elnökeként ő felelt a Budapesten és Balatonfüreden megrendezett 2017-es vizes világbajnokság megszervezéséért. Bár a rendezvényt a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) vezetése a szervezés minősége és a helyszínek színvonala alapján kiemelkedően sikeresnek értékelte, az a drasztikus költségtúllépések miatt éles kritikákat is kapott. Az eredetileg 38,6 milliárd forintra tervezett büdzsé a kiegészítő beruházásokkal megközelítette, majd meghaladta a 170 milliárd forintot. A kormányzati álláspont szerint a kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések hosszabb távú sport- és turisztikai haszonnal jártak, azonban a fő helyszínként szolgáló Duna Aréna mintegy 46–50 milliárd forintból épült meg, és további milliárdokat emésztett fel az ideiglenes lelátók utólagos visszabontása. Seszták miniszterként egy parlamenti meghallgatáson azt nyilatkozta, hogy „nincs jelentős eltérés” az eredetileg tervezett és a végleges költségek között, miközben a rendezvényből csupán 7-10 milliárd forint bevételt vártak. A felgyorsított közbeszerzések során számos, a kormányzathoz közel álló vállalkozás (pl. Kuna Tibor cégei) jutott milliárdos megbízásokhoz.
Kisvárdai beruházások
Miniszteri ciklusa alatt szülővárosa és választókerülete, Kisvárda kiemelkedő mértékben részesült állami és látványsport-támogatási (tao) forrásokból, amelyekből kiterjedt sport- és rekreációs beruházások valósultak meg. A helyi utánpótlást és egyesületi működést segítő tao-rendszer keretében a kisvárdai labdarúgás 2011 és 2018 között a legnagyobb hazai klubokéval (például a Ferencvároséval) megegyező nagyságrendű támogatást kapott. Az élvonalbeli Kisvárda FC otthonául szolgáló, 2018-ban átadott Várkerti Stadion eredetileg 120 millió forintra tervezett építési költsége végül 2,5 milliárd forintra duzzadt. A stadiont és a város több más létesítményét kivitelező Penta Industry Kft. árbevétele Seszták minisztersége alatt egyetlen év alatt több mint duplájára (5,4 milliárdról 11,4 milliárd forintra) nőtt, azonban a politikus 2018-as kormányból való kikerülését követően a cég elveszítette állami megrendeléseit, és a kisvárdai önkormányzat is azonnali hatállyal szerződést bontott velük.
A városi turizmust és rekreációt szolgáló Aquacinema gyógyfürdő és élménypark fejlesztésére, valamint új sportparkok és közösségi terek kialakítására a kormány a költségvetés általános tartalékából 2,5 milliárd forintot biztosított. További 2,5 milliárd forint állami támogatást nyújtottak a Határok Nélküli Gyógyításért Kft.-nek egy speciális magánorvosi központ kialakítására. A sajtó részéről éles kritikát kapott, hogy a beruházás lebonyolítója a miniszter üzleti köreihez volt köthető, az átláthatatlan projekt részleteiről pedig a városvezetőség sem rendelkezett érdemi információkkal.
Turisztikai kormánybiztosi tevékenysége
Miniszteri posztjának megszűnése után, 2018. május 18-ától a turisztikai fejlesztések koordinációjáért felelős kormánybiztossá nevezték ki. Ő indította útjára a 300 milliárd forintos keretösszegű Kisfaludy turisztikai fejlesztési programot, és irányította a Rétköz térségének (kiemelten a Rétközi-tó és Szabolcsveresmart környezetének) komplex turisztikai beruházásait. Ennek keretében hazai és uniós (TOP) forrásokból tanösvények, kilátó, látogatóközpont, valamint a Felső-Tisza víziturisztikai programjához kapcsolódó csónakházak és kiszolgáló létesítmények épültek. A nagyszabású fejlesztéseket ugyanakkor a sajtó részéről több kritika is érte azok vitatott megtérülése, környezetformáló hatása és látványberuházás-jellege miatt. A helyi sportberuházások is folytatódtak, a Várkerti Stadion 2024-ben utánpótlási célú műfüves edzőpályával is bővült.
Büntetőeljárás és a mentelmi jog felfüggesztése (2026)
2026 szeptemberében a korrupcióellenes feladatokra létrehozott Integritás Hatóság átfogó vagyonnyilatkozati vizsgálata során Sesztákot a legkockázatosabb besorolású személyek közé sorolta. Nem sokkal ezután a Legfőbb Ügyészség – Hankó Balázs és Magyar Péter ügyeivel párhuzamosan – kezdeményezte Seszták parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését.
A nyomozati gyanú szerint Seszták Miklós tízmilliárd forintos nagyságrendű jogtalan előnyt, illetve kenőpénzt fogadott el. A sajtó a vesztegetési ügyet szorosan összekapcsolta a tízmilliárdos Volánbusz-botránnyal, amely során számos nagyvállalkozót (köztük Jellinek Dánielt és Szivek Norbertet) is meggyanúsítottak, és a rendőrség által lefoglalt elektronikai eszközök vezettek a politikushoz. Az Országgyűlés a mentelmi jogot felfüggesztette, ezt követően Seszták önként jelentkezett a Központi Nyomozó Főügyészségen, ahol a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) őrizetbe vette. Tagadta a bűncselekmény elkövetését, és értelmezhetetlennek nevezte a pénzfutárokon keresztül átvett milliárdokról szóló gyanúsítást. A Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 30-án elrendelte letartóztatását, a bíróság értékelése szerint ugyanis fennáll a tanúk befolyásolásának és a bizonyítékok megsemmisítésének vagy elrejtésének veszélye. Letartóztatását 2027. január 30-ig meghosszabbították, addig a Nagy Ignác utcai büntetés-végrehajtási intézetben őrzik.
Sakkvezetői tevékenysége
2011 májusától 2015-ig a Magyar Sakkszövetség elnöke volt, vezetése alatt a szövetség az utánpótlás-nevelésre és az iskolai sakkoktatás népszerűsítésére helyezte a hangsúlyt. Elnöksége idején a szervezet jelentős állami forrásokhoz jutott: 2013-ban 300 millió forintot kaptak az élsportolók megbecsülésére és kiemelt versenyek szervezésére, 2015-ben pedig újabb 300 millió forintot a 2020-as sakkolimpia hazai megrendezését célzó pályázat előkészítésére. Elnöksége időszakában a férfi válogatott ezüstérmet szerzett a 2014-es sakkolimpián. 2015 májusában, megnövekedett miniszteri feladatai miatt lemondott. Az elnöki posztot unokatestvére, Seszták Tamás vette át, de ő maga továbbra is az elnökség tagja maradt.
További információk
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium honlapja Archiválva 2011. december 25-i dátummal a Wayback Machine-ben