Az egykori lázadó rocker ikonból a 2010-es években nyíltan kormánypárti támogató és a Fidesz-propaganda arca lett.
Élete
Letenyén jött világra a székelykocsárdi születésű Nagy János és a nyárádszentbenedeki születésű Náznán Sarolta erdélyi menekültek fiaként. Édesapja azért jött át Magyarországra, mert nem akart a magyarok ellen harcolni a román hadseregben. Egy rövid ideig Letenyén a csendőrlaktanyán vállalt munkát, hogy el tudja tartani a családját, ami miatt élete végéig megbízhatatlan elemként tartották számon. Ezután röviddel családja Budapestre költözött. Eleinte egy kocsiszínben laktak, majd egy Verőfény utcai pincelakásba kerültek. Édesapja az 1950-es években hőszigetelő szakmunkásként dolgozott, majd kisiparos lett.
Gyerekkorában az Édesipari Vállalat énekkarában énekelt. Középiskolába a kőbányai Szent László Gimnáziumba járt, azonban onnan kirúgták. Később a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolára járt erősáramú üzemmérnök szakra, de nem tett államvizsgát, így nem szerzett diplomát.
A hatvanas évektől kezdve énekel, zenél rock és punk zenekarokban, a magyar új hullám egyik közismert személyisége. Saját bevallása szerint is azért kezdett el komolyabban a zenével foglalkozni, hogy így imponáljon a lányoknak.
1963 és 1970 között a Richmond Heads és a Zárvatermők zenekarok tagja volt. 1971-ben csatlakozott a Beatrice zenekarhoz frontemberként, ez az együttes addig az ország egyetlen női beatzenekara volt. Akkoriban leginkább az együttes menedzselésével foglalkozott, illetve a koncerteken a show-elemeket is ő találta ki, csak később kezdett el dalokat írni és énekelni is. Legnagyobb sikerük az 1976-os Gyere kislány, gyere című sláger lett, de nagyobb sikereket nem érhettek el, mert az akkori rendszer keretei között csak kísérőzenekar pozíciót szántak nekik.
Így aztán 1978-ban Feró újraalakította az immáron rockzenét játszó Beatricét, aminek a frontembere lett. Dalszövegeik olyan témákat boncolgattak, amelyekkel a szocializmus idején nem lehetett foglalkozni, amellett Feró polgárpukkasztó megjelenésével és a színpadról megejtett beszólásaival is külön felhívta magára a hatóságok figyelmét. Útlevelét hamarosan bevonták, őt magát a rendőrségen többször is megverték, a Kádár-korszak kultúrpolitikája pedig igyekezett ellehetetleníteni az együttest. A P. Mobil és a Hobo Blues Band mellett a harmadik zenekar volt, amelyet az úgynevezett "Fekete Bárányok" névvel illettek. Noha a KISZ igyekezett számukra fellépéseket biztosítani, Erdős Péter személyes ellenszenve miatt folyamatosan elnyomták őket. 1981 márciusában az úgynevezett tatai rocktanácskozáson a pop- és rockzenészek szakszervezete is elhatárolódott tőlük, az augusztusban általuk megrendezett fesztiválra pedig már meg se hívták őket, így Feró odament, és bejelentésével nyomban fel is oszlatta a zenekart.
Ezután különféle formációk (Csiga-Biga, Backing Group) révén lépett fel, majd 1982-ben alapító tagja lett a Bikini zenekarnak, amely ekkoriban még szürreális, dadaista produkciójával hívta fel magára a figyelmet. Ezzel a zenekarral két albumot jelentetett meg. 1983-ban az István, a király című rockoperában játszhatta Laborcot, amellyel visszakerült a rivaldafénybe. 1985-től 1987-ig szólista volt, Bergert alakította a Rock Színház Hair című musicalében, majd 1986-ban átdolgozta a Hamletet, amelyet az Egyetemi Színpadon tűztek műsorra tíz napon keresztül, és lemezen is megjelent. Ugyancsak 1987-ben alakította újra a Beatrice zenekart, amely ezután már mint sikeres együttes több slágerlistás dalt is magáénak tudhatott.
1988-tól vezette a Garázs című rádióműsort, amely a problémákkal küszködő fiatalok számára nyújtott segítséget, valamint amatőr zenekarok számára is bemutatkozási lehetőséget kínált a nagyközönség előtt. 1989-ben Állami Díj kitüntetésben részesült. Ekkoriban Feró a Musica Hungarica könnyűzenei fesztivál, és a Rockkalapács munkatársaként és műsorvezetőjeként is dolgozott. A Ford Fairlane kalandjai című film magyar szinkronjához is kölcsönözte hangját. 1992-ben megválasztották a Magyar Rockszövetség társelnökének.
A politikai ellentétek a Beatrice különböző felállásainak sem kedveztek. 1994-ben zenekara ismét felállt Új Beatrice néven, azonban a régi közönségnek az új stílus már nem tetszett. 2004-ben jelent meg válogatássorozatának I. CD-je Antológia címmel, 2005-ben a következő, majd ugyanebben az évben Boldog szép napok... címmel kiadta önéletrajzi kötetét is, amely az 1978 és 1983 közti személyes élményeit taglalja. 2008-ban a Beatrice 30 éves jubileumát ünnepelték a Petőfi Csarnokban, s ennek a koncertnek a felvételét 2009-ben kiadták DVD-n.
A kereskedelmi médiában a 2000-es évek közepétől kezdett el nagyobb szerepet kapni. 2007-es szereplése a TV2 Sztárok a jégen című műsorában kisebb felhördülést keltett, ugyanis a rocker imidzsétől igencsak távol állónak minősült. 2010-ben Feró az RTL Klub X-Faktor nevű zenei tehetségkutató műsorában mentorként működött közre, és ezt a szériát az ő mentoráltja, Vastag Csaba nyerte meg. Ugyanebben a műsorban a 2011-es és 2012-es évadban is mentorkodott. 2012-ben az RTL Klubon bemutatták a Roast - Égjen Feró! című műsorban neves humoristák közreműködésével méltatták munkásságát, tréfás sértegetésekbe ágyazva. A 2010-es évek közepén-végén több filmben és sorozatban is játszott.
Zenekarok
Richmond Heads, Zárvatermők (1963–1970)
Beatrice (1970–1976, 1976–1981 frontember, 1987– frontember)
ős-Bikini (1982–1984: frontember)
Backing Group (1981 ?)
Csiga-Biga (1982 ?)
Albumok
Beatrice: Kisstadion ’80 (Beatrice–LGT–Omega koncertfelvétel – 1980)
Bikini: Hova lett… (1983)
Bikini: XX. századi híradó (1984)
Hamlet, kisfokozat – Rockfeldolgozás (kislemez, 1986)
Hamlet – Rockfeldolgozás (1987)
Beatrice: Beatrice '78–'88 (duplalemez – 1988)
Beatrice: Gyermekkorunk lexebb dalai (1990)
Beatrice: Utálom az egész XX. századot (1991)
Beatrice: A Beatrice legjobb dalai (Koncertfelvétel – 1992)
Beatrice: Vidám Magyarok (1992)
Beatrice: Betiltott dalok (Megkerült hangszalag – 1979 – kiadás: 1993)
Beatrice: Ki viszi át (1996)
Beatrice: 20 éves jubileumi koncert (Koncertfelvétel – PeCsa – duplalemez – 1998)
Beatrice: Vakaroma (1999)
Bikini: Nagy Feró és az ős-Bikini': 1999. – PeCsa (Koncertfelvétel – 1999)
Európai Show Illúzió (2002)
Antológia (Válogatás – 2004)
Antológia II. – „B-oldalak” (Válogatás – 2005)
Beatrice: Vidámság és rock & roll (2011)
Beatrice: Betiltott dalok II./1981 – Tudományos Rockizmus (2013)
Nagyferó és Csillag Endre: A Beatrice legendája (2024)
Nagy Feró közreműködésével készült albumok
István, a király (Rockopera – 1983)
Pokolgép – Totális metál (Szövegíró – 1986)
Pokolgép – Pokoli színjáték (Szövegíró – 1987)
Pokolgép – Éjszakai bevetés (Szövegíró – 1989)
Felkelő nap háza (Feldolgozás, Kormorán – 1992)
Igazságot Magyarországnak! (Nagy Feró & Waszlavik László – 1998)
1956 Aki magyar... (Rockopera – 2001)
A nemzeti dal ünnepe (Nemzeti válogatás – 2002)
100% blues (Blues-válogatás – 2003)
A Rockalbum – A magyar rock 16 nagy pillanata (Rock-válogatás – 2004)
Argo (Filmzene – 2004)
Fekete Bárányok 1980 (Koncertfelvétel – 2004)
Bocskai Szabadegyetem színpada (trianoni emlékműsor CD-je)
Négy mentor, 5 dal (Mentor Faktor, A felkelő nap háza) (2010)
Színészi munkássága
Filmjei
Ki beszél itt szerelemről? (1979)
Töredék az életről (1980)
Pofonok völgye (1980)
István, a király (1983)
Úgy érezte, szabadon él (1987)
Céllövölde (1989)
A túlélés ára (film, 1990) (1990)
Ford Fairlane kalandjai (1990) – Andrew Dice Clay szinkronhangja
Atilla, Isten kardja (1993)
Pol Pot megye punkjai (2000)
Argo (2004)
Argo 2. (2014)
István, a király – Királydombon (2015)
A Játékkészítő (2016)
Pappa Pia (2017)
Keresztanyu (2021–2022)
Radics Béla – A megátkozott ember (2023)
Egyéb szereplései, funkciói
1988-tól 1992-ig a „Garázs” című rádióműsort vezette.
Az 1990-es évek elején a Rockkalapács című tévéműsor műsorvezetője.
A Musica Hungarica könnyűzenei fesztivál munkatársa, szervezője.
1992-től a Magyar Rockszövetség társelnöke.
2000 és 2002 között a Pannon Rádió keddi adásnapjait vezette.
2003-ban a Dalnokok ligája című televíziós zenei sorozatban zsűritag volt.
2007-ben Mándics Annával párban részt vett a Sztárok a jégen című sorozatban.
2008-ban a Hal a tortán című főzős sorozatban szerepelt.
2009-ben a Vacsoracsata című főzős sorozatban szerepelt.
Az X-Faktor című televíziós tehetségkutató műsor első három évadának egyik zsűritagja (az első évadban győztes mentor), illetve a negyedik évad Mentorházában Szikora Róbert mentorsegédje.
2009 és 2010 nyara között a tatabányai Forrás Rádió Rockforrás című műsorának társműsorvezetője.
2019 és 2021 között A Dal egyik zsűritagja.
2019-ben és 2021-ben szerepelt a #Bochkor című talk-showban az ATV-n.
2023-ban szerepelt a Csináljuk a fesztivált! című műsorban, ahol Vámosi János slágerét, a Járom az utam című dalt énekelte.
Könyvei
Garázs. A műsor postájából; összeáll. Kőszegi Gábor, Nagy Feró; Háttér, Bp., 1989 (Háttér rádiós könyvek)
"Boldog szép napok"; Nagyferó Produkció Kft., Bp., 2005 ISBN 963219263x
Kitüntetései
Állami Ifjúsági Díj (1989)
A Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2016)
Petőfi Zenei Díj – Életműdíj (2019)
Kossuth-díj (2021)
Őrbottyán díszpolgára (2023)
Közéleti szerepvállalásai
Az 1990-es években először a liberális, majd a jobboldali szemléletű politikai közösséggel szimpatizált. A rendszerváltás idején jól ismert kortes mondat volt a „Nagy Ferót köztársasági elnöknek! avagy Szakadt országnak szakadt elnököt!”. 1993-ban az alapítók között csatlakozott az MDF-ből kiváltak által létrehozott MIÉP-hez. 1999-ben kilépett a pártból és azt követően szűk két évtizeden keresztül nem foglalkozott a politikával.
A 2010-es évek közepétől kezdve egyre nyíltabban elköteleződött Orbán Viktor és a Fidesz politikája mellett. A nyilatkozataiban gyakran támogatja a kormánypártot, felszólalt például a Fidesz menekültellenes és oroszbarát orientációja mellett is. Rendszeresen vesz részt fideszes rendezvényeken, például Orbán Viktor évértékelőjén és a Békemeneten. 2025 októberében belépett egy Digitális Polgári Körbe.
Nyíltan beszélt arról, hogy aki nem támogatja Orbán Viktort, az „hazaáruló” vagy „hülye”. A 2024-es kegyelmi botrány idején is a kormány mellett érvelt, elbagatellizálva a morális kérdéseket, Magyar Pétert vette célba.
A Kossuth-díja átvétele után arról kérdezték, hogyan viseli a szakmai és értelmiségi körökből érkező kritikákat, amelyek kétségbe vonták a kitüntetés jogosságát és bírálták politikai elköteleződését. A beszélgetés során Feró kifejtette, hogy őt nem érdekli a „pesti elit” véleménye, mert szerinte ők elszakadtak a valóságtól és a vidéki emberek mindennapjaitól. A kijelentése ebben a formában vált népszerűvé:
„Vannak ezek a nagyon okos pesti értelmiségiek, akik azt hiszik, ők szarták a spanyolviaszt, közben meg azt sem tudják, merre van arccal a haza. Én meg kimegyek vidékre, és azt látom, hogy az emberek értik, miről van szó.”
A fentebbi szállóige utána is rendszeresen előkerült politikai elemzésekben, mint a magyar társadalmi megosztottság (város-vidék ellentét) egyik legplasztikusabb megfogalmazása.
Portré
Hogy volt?! – Nagy Feró (2016)
Backstage – Nagy Feró (2019) – LifeTV
Ez itt a kérdés – Ricse, Ricse, Beatrice – születésnapi beszélgetés Nagy Feróval (2020)
5 kedvenc – Nagy Feró (2020) – Hír TV
Mi vagyunk a magyarok – Nagy Feró (2020) – Pesti TV
Húrokon írt történelem – Nagy Feró (2025) – M5
Források
Nagy Feró életrajza
Kőbányai Arcképtár
Nagy Feró a PORT.hu-n (magyarul)
Kis Márta: A Nemzet Csótánya ma ünnepel Kultúrpart, 2011. január 14. 08:30
Videó
Interjú Nagy Feróval, Németh Dezsővel, rtlklub.hu, 2014. július
Privát rockörténet-sorozat
Nagy Feró és családja meghódította Britanniát, rtlklub.hu
További információk
Hivatalos honlapja (Fórum)
A Beatrice zenekar hivatalos honlapja
Egy Beatrice-rajongói honlap
Egy másik Beatrice-rajongói honlap
Egykori Garázs adások letölthető formában
Argó (film)
Darált-e Feró csirkét?
2013. március 16. – Fennállása 35. évfordulóját ünnepli a Nagy Feró által vezetett Beatrice a PeCsa Music Hallban
Zoltán János: Nagy Feró könyv. A Beatrice-sztori; XactElektra, Bp., 2010
Interjúk
Nagy Feró: Állati ciki lenne állami kitüntetést kapni
Interjú Nagy Feróval 1/2
Interjú Nagy Feróval 2/2
