Tanulmányai
A veszprémi Lovassy Gimnáziumban érettségizett, 1988-ban, majd a győri Zeneművészeti Főiskolán végzett mint magánénektanár és kamaraművész, 1992-ben. A budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián 1997-ben vette át diplomáit mint operaénekes, énekművész és művésztanár. Mestere Keönch Boldizsár, Békés András és Medveczky Ádám volt.
Zenészi pályafutása
1991-től énekesként Európa számos országában lép fel dalesteken, oratóriumhangversenyeken és operaelőadásokban, többek között Kocsis Zoltán, Medveczky Ádám, Héja Domonkos, Ligeti András keze alatt, egyebek mellett a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, a Magyar Állami Operaház Zenekara, a Danubia Szimfonikus Zenekar, a MATÁV, a MÁV és a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével. 1996-tól a Budapesti Kamaraopera szólistája.
1996–2000 között a váci konzervatórium magánének- és operatörténet-tanára volt. 1998-tól fejlesztési tanácsadó volt az Oktatási Minisztériumban, 2000–2002 között a miniszterelnöki kabinet parlamenti tanácsadója volt. 2002–2005 között a Magyar Állami Operaház tagja, kommunikációs igazgató volt.
A Filharmónia felkérésére rendszeresen vezet ifjúsági hangversenyeket a budapesti Zeneakadémián.
Portrélemeze 2007 novemberében jelent meg Képhiba címmel.
2011. augusztus 22-én a kormány a Magyar Állami Operaház kormánybiztosává nevezte ki az intézmény főigazgatójának kinevezéséig, legfeljebb két évre. Jogköre a főigazgatóéval azonos, feladata ellátásáért a miniszterelnöknek felelős.
Elismerések
Mikszáth Kálmán-díj (2009)
Pro Urbe Budapest (2015)
A Magyar Érdemrend középkeresztje (2022)
Tevékenysége a médiában
Cikkei 1998-tól jelennek meg különböző lapok hasábjain: Belváros, Heti Válasz (Szilver Ottó álnéven), UFI, Gramofon, Operaélet, EMI-HangJegyzet, Új Ember, KépMás, Nagyítás, Fidelio, fidelio.hu. 2005-től heti recenziórovata van a Magyar Nemzetben (HangKép, illetve operakritikák). 2006/2007-ben a Sződliget.hu offline felelős szerkesztője.
Rádiós műsorvezetőként 1989-ben kezdett dolgozni a veszprémi Radio Jamben. Hosszú szünet után 2001–2004 között a Bartók Rádió következett (Kéz- és lábtörést!, élő operaközvetítések, zenei jegyzetek). Indigó címmel 2007 tavaszán indult vasárnapi újrabeszélő politikai műsora a Lánchíd Rádióban.
Első televíziós megjelenése az MTV 1991/92-es országos, körkapcsolásos Mozart-vetélkedőjéhez kötődik, amelyben győzelemre vezette a győri Zeneművészeti Főiskola csapatát. 2001-ben rövid ideig a Satelit csatorna riportere volt (Operapáholy, Juhász Előddel), majd 2002. december 1-jétől, a HírTV megalakulásától a csatorna műsorvezetője, szerkesztője. Műsorai: ARTéria, Főszerepben, Hír+Háttér, Lapzárta, Különkiadás, Politikai Barométer, Esti Gyors, Lapzárta Extra, Rájátszás, Negyedik.
A Duna TV vezetőjeként
2010 novemberében a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma váratlanul a Duna Televízió vezérigazgatójává választotta. A magyarországi közmédiák összevonása tevékenysége alatt zajlik. 500 dolgozó elbocsátása fűződik nevéhez. A Duna II Autonómia helyén egy DunART nevű művészeti csatornát tervezett indítani, mely végül Duna 2 néven indult el, ezen formájában 3 hónapig működött.
Miután 2011. augusztus 22-én a Magyar Állami Operaház kormánybiztosává nevezték ki, szeptemberben lemondott a Duna Tv vezérigazgatói pozíciójáról.
A Magyar Állami Operaház vezetőjeként
Az Operaház szervezeti átalakítását tűzte zászlajára. 2012-ben valamennyi szólóművész (magánénekes és karmester) elbocsátásával megszűnt a társulat. (A magánénekesek száma 2000 óta csökkent 110-ről 34-re, miközben magyar és külföldi vendégművészek egyre nagyobb számban énekeltek az előadásokon.) Ezután minden énekes és karmester évadokra és szerepekre szerződik, mint több nyugat-európai operaházban, jelentősen megemelt tiszteletdíjért. Az átalakítás során összesen 160 operaházi dolgozó állása szűnt meg vagy alakult át szerződésessé.
Bevezette az ún. semi-stagione játékrendet, amelyben a repertoár produkciói hetente váltják egymást átfedéses szerkezetben. Az Operaház költségvetési támogatását és előadásszámát növelte, több új programot és akciót indított a közönség utánpótlására. Főigazgatósága alatt újra nyílt az Erkel Színház. 2012 augusztus 31-től általános kormányzati átszervezés miatt megszüntették kormánybiztosi pozícióját, amely 2012. szeptember 1-től „megbízott”, majd 2013. január 28-tól „rendes” főigazgatói kinevezésbe fordult át. 2017-ben pályázati útján újból főigazgató lett négy évre.
2026. november másodikán Tarr Zoltán miniszter megszűntette Ókovács munkaviszonyát, miután az Operaház átvilágítása során feltárták, hogy Ókovács rendszeresen, havonta több százezer forintos célprémiumi kifizetésekben részesült a vonatkozó szabályok szerinti miniszteri jóváhagyás nélkül. Az Operaház vezetését ideiglenesen Ivacs Balázs vette át.
Magánélete
Nős, felesége dr. Máthé Zsuzsa, aki jogász, történész. Két fiúgyermekük, Benedek (2004) és Zsombor (2005) után 2008-ban született kislányuk, Juliska, majd 2014-ben érkezett világra negyedik gyermekük, Boróka.
Művei
Opera-sziporka. Ókovács Szilveszterrel beszélget Juhász Előd; Kairosz, Bp., 2013 (Magyarnak lenni)
Kritikám alul 365 – minden lapra egy zene; Helikon, Bp., 2014
Karczag Márton–Ókovács Szilveszter: Fricsay 100. Akit a zene éltetett; Magyar Állami Operaház, Bp., 2014
Portré
Szerelmes földrajz – Ókovács Szilveszter (2017)
További információk
Interjú a Partizán YouTube-csatornáján
Ókovács Szilveszter: Csaknem egymilliárd forint a kanálisba kerülhetett Kalmár Csaba, Origo, 2011. február 4.
Az opera világa a szubjektumé. Szarvas István interjúja. 2015. január 12.